Azt, hogy miről szól a játék, a készítő így jellemezte: “10 perc paranoid véletlenszerűség”. A véletlenszerűsége abban áll, hogy nem sorrendben következnek a szövegek egymás után, hanem körülbelül ahogy esik, úgy puffan alapon. Ebben egyébként ki is merült az interaktivitás. Érdekes cselekménykezelés. A sztori egyébként eléggé homályos, és töredékekből épül fel, a visszaemlékezés esetlegességét próbálja utánozni. Egy nő és a férje 9 napot tölt el x helyen, eléggé nyomasztó körülmények között, valamiféle társadalmon kívüli személyek lehetnek, mert ide-oda küldözgetik őket, ennijük sincs nagyon mit, a rendőrség is rájuk szállt, stb. Eleinte arra gondoltam, hogy a nő beteg, hogy ilyen homályos és össze-vissza az előadásmódja, de most már nem igazán tudom. A játék mondanivalója eléggé éles kontrasztban áll a látvenyelemekkel, amiket a játék alkalmaz, mert azok valamennyire átgondolt koncepciót sejtetnek. A készítő egyébként spanyol nyelvű, egy újabb lehetőség arra, hogy miért nem fogalmazott világosan, esetleg: nem tudott annyira angolul. Mindenesetre a végeredmény jól sikerült, és ez a lényeg. A játékban van egy igazán meghökkentő rész is, szerintem az jelenti az egésznek a fordulópontját, ha lehet itt ilyesmiről beszélni. Mivel hogy választásaink sem igazán vannak, a végkifejlet is egyféle. Az Ectocomp Le Grand Guignol versenyen 6. helyezést ért el, 3,27 ponttal. Tőlem “bíztatásból jeles”-t kap. Amúgy lenne még mondanivalóm a témáról, de hagyjuk, egyelőre.
Értékelés: 5 paranoid véletlenszerűség az 5-ből
Kaland konzerv 
Hozzászólás